Vannak jogi eszközök! Az elmúlt napokban többször felmerült neuralgikus kérdésként, hogy másolják a termékeiteket, a nevetekhez hasonló elnevezések alatt indítanak be hasonló profilú vállalkozásokat.
A dolog természetesen rendkívül megvisel mindenkit, aki a szívét-lelkét-pénzét és idejét beleadja egy vállalkozás felépítésébe.
Vannak jogi eszközök arra, hogy a trónfosztókat el- vagy visszarettentsük, de mielőtt az alábbiakba belemerülnétek, tanácsként fogadjátok el, hogy legkönnyebb helyzetben akkor vagytok, ha levédettétek műveteket, terméketeket vagy szolgáltatásotokat. Az oltalomról kiállított bizonyítvány megküldésével már az első ügyvédi levél költségét is megspórolhatjátok. Első körben magas kiadásnak tűnhetnek a díjak, de már középtávon meg fogja érni a befektetés.
A továbbiakban a kérdést két oldalról közelítem meg:
I. Szellemitulajdon-jogok
II. Versenyjogi kérdések
I. Szellemitulajdon-jogok
Jelen írásnak nem célja a szellemitulajdon-jogok részletesen bemutatása, csupán rálátást kívánok adni arra, hogy ezen a vonalon hogyan és milyen esetben védhetjük meg termékünket/szolgáltatásunkat.
Kezdjük azzal, hogy mit bitorolhatnak jogtalanul, ha semmit nem védettünk le hivatalosan? Egy ötlet önmagában nem élvez oltalmat.
A szellemitulajdon-jogok két nagy ágát az iparjogvédelem (pl. szabadalom, használatiminta- oltalom, dizájn-oltalom vagy védjegyoltalom), és a szerzői jogok (pl. irodalmi mű, nyilvánosan tartott beszéd, képzőművészeti alkotás, találmány kidolgozása, logó stb.) alkotják.
Míg az iparjogvédelem hatósági eljárást igényel, addig az egyéni ötlet és eredeti megvalósítás, kidolgozás útján született szerzői műre a szerzői jogi védelem automatikusan létrejön. A lényeg tehát az, hogy bizonyítani tudd, te alkottad az adott szerzői művet. Igen, egy peres eljárás esetén a bíró fogja eldönteni, hogy egyéni és eredetinek minősül-e az alkotásod.
Itt jegyzem meg, hogy a szerzői jog által automatikusan védett műveket is lehet „felülbiztosítani” azzal, hogy egy minimális igazgatási díj ellenében bejelentjük azt az Önkéntes műnyilvántartásba, így még könnyebb bizonyítható annak eredete.
Tehát, amennyiben szerzői művet alkottál, az alább felsorolt jogszabályok közül a szerzői jogról szóló törvény, a Büntető Törvénykönyv, valamint a szabálysértési törvény vonatkozó szakaszaira hivatkozhatsz a bitorlóval szemben.
A szerzői jog megsértése esetén a szerző az alábbi jogokat érvényesítheti:
• követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
• követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
• követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
• követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
• követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
• követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
Egyéb esetben csak akkor tudsz sikeresen szellemitulajdon-jogi védelemre, ezen belül iparjog- védelmre hivatkozni, ha lefolytattad a megfelelő hatósági eljárást.
Több esetben előfordulhat, hogy egy terméket mindkét ág védheti, például egy eredeti alkotásként létrejött logót véd a szerzői jog, illetve, iparjogvédelmen belül, védjegyoltalomban részesülhet.
Úgy az iparjogvédelem, mint a szerzői jogi oltalom alatt álló műveket és alkotásokat a polgári jog védi, a büntetőjog a bitorlót büntetni rendeli. Alább idézem, hogy melyik típusú oltalom jogi védelméről hol tudtok pontos eligazítást találni:
• Szerzői jogi jogérvényesítés esetén: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény XIII. fejezete
• Szabadalmi ügyek esetében: 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról
• Védjegyek esetén: 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról
• Formatervezésiminta-oltalom esetén: 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról
• Használatiminta-oltalom esetén: 1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról
• Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma esetén: 19/1991. (XII.28.) IM rendelet a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmára irányuló bejelentés részletes alaki szabályairól
• Interneten elkövetett jogsértés esetén alkalmazandó értesítés-eltávolítási eljárás: az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 13. §-a
• az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvénynek az Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele alcímű 20/A. §-a.
• Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről
Büntetőjogi jogérvényesítés
• 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (384-388. §; 419. §)
Szabálysértési eljárás
• A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (231. §, 238/A. §, 238/B. §)
Vámhatósági eljárás
• Az Európai Parlament és a Tanács 608/2013/EU Rendelete (2013. június 12.) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
• A Bizottság 1352/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. december 4.) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről szóló 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott formanyomtatványok kidolgozásáról
• 556/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről
II. Versenyjog
A versenyjogi szabályhelyek és az erre rímelő Büntető Törvénykönyvi szakaszok a fentinél szélesebb körben és értelmezéssel nyújtanak védelmet a vállalkozók részére. Ezek a szakaszok főként olyan esetben lehetnek hasznosak, amikor, valamilyen okból nem tudjuk levédetni vagy oltalommal ellátni termékünket/szolgáltatásunkat.
Az 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról alapján:
1. „Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a megrendelők, vevők, igénybevevők és felhasználók (a továbbiakban együtt: üzletfelek), illetve a versenytársak törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően – folytatni.” – 2. §
2. „Tilos valamely forgalomképes ingó dolgot (a továbbiakban: termék) vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel – Forrás: https://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/jogforrasok/jogervenyesites (utolsó letöltés: 2018.09.06.) ideértve az eredetmegjelölést is – vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni.” – 6. §
3. „Tilos valamely termék, szolgáltatás, dolog módjára hasznosítható természeti erő, ingatlan, értékpapír, pénzügyi eszköz vagy vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányuló olyan közlés, tájékoztatás, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a vállalkozás versenytársát, vagy a versenytárs által előállított, forgalmazott vagy bemutatott, a bemutatott áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut (a továbbiakban: összehasonlító reklám). Ha az
a) versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre vezethet,
b) versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét sértheti,
c) az árut valamely védjeggyel vagy egyéb védett megjelöléssel ellátott más áru utánzataként vagy másolataként mutatja be, vagy
d) arra vezethet, hogy a piaci szereplők a vállalkozást versenytársával, illetve a vállalkozás nevét, áruját, árujelzőjét vagy egyéb megjelölését a versenytárséval összetéveszthessék.” – 6/A. §
A jellegbitorlóval szemben a következő (a szerzői joghoz nagyon hasonló) igényeket támaszthatja a jogosult:
• követelheti a jogsértés megtörténtének megállapítását,
• követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől,
• követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak,
• követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a jogsértéssel előállított vagy forgalomba hozott áruk jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy – ha ez nem lehetséges – megsemmisítését, továbbá az előállításra szolgáló különleges eszközök megsemmisítését,
• kártérítést követelhet a polgári jog szabályai szerint, illetve
• követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett áruk előállításában, forgalmazásában résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról.
A Büntető Törvénykönyv az alábbiak szerint rendeli büntetni a versenytárs utánzását:
„(1) Aki a versenytárs hozzájárulása nélkül árut olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs vagy annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, vagy forgalomba hoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű2 utánzott árura követik el.” – 419. § Amennyiben az áru értéke a 100.000 forint összeget nem éri el, az elkövető szabálysértést követ
el.
III. És akkor, a fenti ismeretekkel felvértezve, mit tegyünk, ha tetten értük a mi sikerünkre (munkánkra nem annyira) ácsingózót
Első lépésként én mindenképpen azt ajánlom, keressétek meg személyesen írásban az illetőt azzal, hogy „bizonyára elkerülte a figyelmét”, hogy ti már ugyanazon név alatt/termékkel régebb piacon vagytok, viszont ezennel megkéritek, hogy a jelen értesítés kézhezvételét követően azonnali hatállyal hagyjon fel ezen gyakorlat folytatásával, különben kénytelenek lesztek jogi útra terelni az eljárást.
Amennyiben a fenti kevésbé radikális felszólítás nem hat, vagy annyira pimaszul másolja a te eredeti termékedet/szolgáltatásodat, hogy nem finomkodnál, tapasztalataim alapján egy jól megfogalmazott ügyvédi levél szokott segíteni.
Ha az ügyvédi felszólítás sem segít, marad a bírósági út – hacsak nem próbáljuk meg peren kívül rendezni sorainkat. Egy peresítés előtti mediációs felhívást mindenképpen javasolnék.
Kívánom, hogy a fenti jogszabályi szakaszokra soha ne legyen szükségetek vállalkozásotok során!
