Te hogy kezdted a vállalkozásod? Ismerős ez a kérdés Neked is?

Amikor egy biztos állással a hátadon kezdesz el azon gondolkozni, vajon Neked való lét e a vállalkozói, előkerülnek a félelmeid is. Ki fogom tudni termelni a szükséges bevételt? Merjek lépni a bizonytalanba, vagy maradjak ott ahol vagyok a biztos miatt, a családi biztonság miatt?

A zárt csoportunkban egy nagyon érdekes témafelvetés után a hozzászólók beleegyezésével úgy gondoltam, meg kell hogy osszam veletek ezeket a motiváló Életutakat a blogon is.

Cecília: Én a vállalkozásom elindítása után mentem el egy teljesen új helyre dolgozni, mert a vállalkozásom még nagyon nem termelt ki annyit, amiből meg lehetne élni. Aztán úgy alakult, hogy annyira megszerettem ezt a munkahelyet és a “bejárok dolgozni” életformát, hogy most a kettőt próbálom egyszerre vinni. Nem biztos, hogy ez egy jó út, az pedig biztos, hogy a vállalkozásom szempontjából nem hatékony. De úgy érzem, hogy nekem ez a kettő együtt lesz jó és sokat dolgozok azon, hogy megtaláljam az egyensúlyt köztük.

Szilvia: Nálam a helyzet: 11 éve dolgozom a médiában és minden előny és hátrányával szerettem, de sosem volt szerelem. A mostani vállalkozásom két éve működik és gyönyörűen fejlődik, de nehezemre esik, felmondani. Ennek két oka van: 1. a szociális szál (emberek közt lenni, eseményekre menni, kicsit más területen is dolgozni, inspirálódni), 2. tanulási, fejlődési szál (ami valljuk be egy vállalkozásnál “ingyen” nem kapod meg. Amit semmiképpen nem tudok és fogok csinálni: irodában ülni napi 6-8 órát és a vállalkozásomat elhanyagolni

Adrienn: Egy biztos jól fizető multi állást hagytam ott lassan 9 éve egy életmód központ alapítása miatt. Igaz azóta már teljesen más vizeken vagyok, párszor részmunkaidőben dolgoztam, vagy csak pár hónapig az önmegvalósìtás mellett. De az biztos, hogy a multinál az utolsó két év már nagyon nehéz volt, kifordultam önmagamból. Volt stressz azután is, de merőben más. Tudtam, hogy magamnak dolgozom és minden amit tapasztalok a javamat szolgálja majd. Neked lehet előny, hogy már tudod mit szeretnél. Nálam gyermekem születése hozta el a megvilágosodást. Még csak egy éve. Talán most sikerül. Nagyon drukkolok, és hajrá előre az álmokért!

Éva: Én multi főállás mellett fotozók hétvégente. Gyes alatt kezdtem, de aztán 2x3 ev gyes után visszamentem a multihoz. Ott vagyok 18 éve, és mellette 10 éve fotózok. Általában hétvégente 1-1 órát, Mindkettőt szeretem. Néha sok, de ha csak az egyiket csinálnám, az monoton lenne nagyon. A fotózás/retusálás után jó a nagyvilággal dolgozni, és fordítva: jó kiszakadni a multis fogaskerékből egy egy kreatív projekt erejéig.

Katalin: Én egy tanítóképző főiskolán tanítottam matekot és informatikát, és egyszer csak éreztem, hogy ez nem az én utam és tudtam honnan el kell jönnöm, de nem tudtam mit tudnék helyette dolgozni. Egy barátnőm mondta ki először, hogy mivel ezer éve horgolok, miért nem ezt csinálom főállásban. Akkor még tiltakoztam, hogy én megrendelésre nem tudok készíteni, ez nekem a hobbim. De a bogarat elültette a fülembe. Pár hónappal később elindítottam a vállalkozásomat a munka mellett, és 4 hónap múlva már csak a horgolás maradt.

Nem volt nagy fizetés, de biztos állás volt, hónapról hónapra ugyanazzal a fizetéssel (ez a biztonság néha hiányzik, de semmi más). Most sokkal többet dolgozom, mint a főiskolán, de mivel imádom, így nem érzem azt mint a régi munkahelyen, hogy legyünk túl a mai napon, és hogy gyomorideggel megyek be. Nálam igazán éles váltás volt ez: egy reálos tanári állást adtam fel egy kézműves vállalkozásért. Egy pillanatra sem bántam meg, minden nehézségével és küzdelmével együtt sem.

Beáta: Tényleg jó témafelvetés. Nekem szerelem volt a multis állásom is, de a saját vállalkozásom még nagyobb szerelem 😀 Az az állás biztos volt, jól fizető, de úgy érzem, emberileg és szakmailag is a saját vállalkozásom épít és teljesít ki a legjobban. Emellett a 9. év végére rájöttem, akármilyen szerelem a budapesti melóm, egyszerűen nem akarok már a fővárosban élni. PR vezetőként meg nem igen kaptam volna Békés megyei állást, meg kellett teremtenem magamnak azt a lokációfüggetlen állást, ami egyúttal előrelépés is a szakmai életemben. Szóval én úgy érzem, a Pikreában összpontosul minden, amit szeretek és szerettem volna.

Nóra: Recepcióvezető voltam egy szállodában, álmaim fizetésével. Imádtam,közben indítottam a vállalkozást, és már az éjszakai műszak alatt is ékszereket készítettem. Ami a legjobb az egészben, hogy a szállodaigazgatók hagyták is, sőt, mindig jöttek nézegetni hogy mit alkotok épp, valaki a feleségének is vitt. Mégis otthagytam a vállalkozásért. Nem bánom, de néha nagyon hiányzik a társaság, meg az egész hely. Minden héten írnak kb. hogy menjek vissza, és bevallom párszor már majdnem elcsábultam. De úgy érezném, hátba szúrnám saját magamat.

Zsuzsanna: 8éve dolgoztam egy fix helyen, jó fizuval, hosszútávú lehetőségekkel. Mellette alig 1éve kézműveskedtem, mikor rájöttem (haha, ez azt jelenti, hogy felfogtam a betegségeim gyökérokát), hogy azt kell csinálnom, ami a lelkemet is táplálja. Azonnal felmondtam, mert babát szerettem volna, és a multis állásomban ez biztos nem jöhetett volna össze. Fél év volt, mire belejöttem, hogyan kell itthon teljes állásban azt csinálni, amit szeretek, és nem rááldozni az éjjeleimet is…  és akkor jött a baba, aki most 3hós. Szervezem a visszabillenést, a termékgyártást, beszerzést, hogy 6hósan folytassam a vállalkozásom.

A Mompreneurs közösség egy energiaforrás, egy motivációforrás, egy közösség, ahol biztos találsz egy, de valószínű több hasonló gondolkozású vagy hasonló élethelyzetben lévő anyukát. Nem hiszed? Hát járj utána vagy nézz be a Facebook csoportunka.