Pályázati kisokos kezdőknek és haladóknak. A pályázatokkal kapcsolatos kifejezések, források közt néha nehéz kiigazodni.

Erzsébet mögött számtalan projekt van és rengeteg tapasztalat, melynek egy részét – a teljesség igénye nélkül – megosztja veletek, hogy ti is bátran tudjátok belevetni magatokat a vissza nem térítendő támogatások útvesztőjébe.

Először is nézzük meg, mit is takarnak a pályázattal kapcsolatos fogalmak, kifejezések.

Utófinanszírozás

A pályázatok többsége utófinanszírozott. Ez a gyakorlatban azt jelent, hogy még 100%-os támogatási intenzitás esetében is Neked kell megfinanszíroznod a teljes beruházást, és az ÁFÁ-t, hiszen a támogatások többsége a nettó költségeket veszi csak figyelembe. Az ÁFÁ-val a szokásos könyveléstechnikai menetrended szerint kell eljárnod. Készülj fel rá, hogy bár jogszabály szerint általában 30 napja van a Közreműködő Szervezetnek – azaz a támogatás elbírálójának, röviden KSZ -, hogy utalja neked a támogatást.

Azonban ez a határidő a mindenféle egyéb tényezők miatt sajnos gyakran tolódik, akár hónapokba is telhet, mire támogatáshoz jutsz. Ezt a likviditási problémát kiküszöbölendő van lehetőség előleg igénylésére, ez általában a támogatási összeg maximum 50%-a.

Hazai és uniós források

Az Európai Unió a Kohéziós és Strukturális Alapokból nyújt támogatásokat a tagállamainak, azaz hazánknak is, meghatározott prioritások, célterületek mentén. Természetesen az Államnak is van beleszólása, hogy mire szeretne ezekből a forrásokból támogatást igényelni, de a főbb irányelveket figyelembe kell venni.

Az EU a költségvetését 7 éves periódusokban határozza meg, jelenleg a 2014-2020-as programozási időszakot éljük, és a kormányzati kommunikáció alapján ezek a források már magas hányadban lekötésre kerültek. Így az elkövetkezendő 2-3 évben véleményem szerint kevesebb támogatási lehetőséggel találkozhatunk.

Az új költségvetési időszak tárgyalása még EU-s szinten zajlik, így konkrét információkkal nem lehet szolgálni a jövővel kapcsolatban. Ezen két gondolat mentén – azaz az előre meghatározott és már kimerülőben lévő források miatt: az Állam láthatóan igyekszik egyre több hazai finanszírozású pályázatot biztosítani, hogy az átmeneti időszakban is legyenek elérhető források, tudjanak a vállalkozások vissza nem térítendő források segítségével fejleszteni.

Az EU-s pályázatokat ezen a honlapon lehet megtalálni, míg a hazai finanszírozásúakat változó helyeken, általában a kormany.hu vagy az allamkincstar.gov.hu oldalon teszik közzé. Az EU-s pályázatok eljárásrendjét a 272/2014. (XI. 5. ) Korm. rendelet szabályozza.

Területi lehatárolás/regionális beruházási térkép

Magyarország hét régióból áll, ezeket pályázati szempontból két részre osztjuk. Közép-Magyarországi régió (röviden KMR, azaz Budapest és Pest megye) illetve a többi hat régiót együttesen konvergencia – azaz felzárkóztatást igénylő – régióknak nevezzük. A megkülönböztetés a régiók eltérő fejlettségi szintje miatt szükséges.

Míg a KMR a megtermelt GDP-t vizsgálva eléri az EU átlag 90%-át, addig a konvergencia régiókra ez nem igaz. Így az EU-s rendelkezések szerint kevesebb forrás jut a főváros környékére, mint vidékre. A hat konvergencia régió esetében is változó a fejlettségi szint, a Nyugat-Dunántúl esetében általában alacsonyabb támogatási intenzitásra számíthatunk, mint mondjuk Észak-Magyarországon.

A támogatási intenzitás a megvalósítási helyszíntől függ. Ez azoknál a vállalkozásoknál érdekes, akiknek több telephelyük, fióktelepük van. Ha KMR-ben szeretnél pályázni, akkor az uniós források közül a VEKOP kódszámmal kezdődőek az érdekesek számodra. Ha konvergencia régióban vagy, akkor a GINOP-ok a számodra megfelelőek.

Ha például van egy nyíregyházi és egy budapesti telephelyed, akkor – ha a pályázati kiírás megengedi – akár mindkét forrás érdekes lehet számodra. A regionális beruházási térképről itt lehet bővebb infókat olvasni.

Kombinált támogatási lehetőségek

Az EU-s forrásoknál egyre gyakoribb, hogy nem csak támogatást, hanem visszatérítendő kedvezményes kamatozású kölcsönt is igénybe kell venni. Ezzel akarja az EU önállóságra tanítani azokat a vállalkozásokat, akik már hozzászoktak a vissza nem térítendő források nyújtotta kényelemhez, illetve segíteni az önerő biztosítása által okozott nehézségeket.

Az ilyen konstrukcióknál például a 90%-os támogatás azt jelenti, hogy 45% vissza nem térítendő, 45% visszatérítendő, és így az önerő 10%. Ez elegendő ahhoz, hogy a vállalkozás likviditása biztosított legyen. Egy aktuális kombinált pályázati lehetőséget ezen a linken lehet elérni.

Photo by Joshua Fuller on Unsplash

Photo by Joshua Fuller on Unsplash

Ejtsünk egy pár szót a támogatások logikájáról is

A legtöbb támogatás logikája az, hogy olyan beruházásokat akarnak finanszírozni, melyek külső forrás nélkül is megvalósulnának, ezzel könnyítve a vállalkozások működését és új beruházásokra ösztönözni őket. Ezért nem lehet negatív a saját tőke, a likviditás biztosítására általában legalább annyi előző éves árbevétel szükséges, amennyi a projekt nagysága és nem lehet felszámolás alatt sem az adott cég. Ezért van az is például, hogy csak működési költségekre nem lehet támogatást igényelni.

Mi a helyzet az induló vállalkozásokkal?

A pályázatok általában nem támogatnak induló vállalkozásokat a túl nagy kockázat miatt (mi van, ha mégsem jön össze és csődbe megy a vállalkozás?). Vannak természetesen olyan projektek, amelyek a vállalkozóvá válást segítik – az EU-s forrásúakhoz tudtommal már nem lehet csatlakozni, ott már elindult a képzés. Azonban a munkaügyi központosok rendelkezésre állnak folyamatosan, hiszen azok hazai forrásból valósulnak meg, nem függnek az EU-s költségvetéstől.

Ezeknél a legjobban akkor jársz, ha a területileg illetékes munkaügyi központnál közvetlenül érdeklődsz a támogatásról, mert az elérhető forrás megyénként változik, erről itt tudtok tájékozódni.

Ingyenpénz?

A támogatás nem ingyenpénz. A Közreműködő Szervezet elvárja, hogy bizonyos feltételeket teljesíts, cserébe a vissza nem térítendő támogatásért. Adminisztratív, pénzügyi és ellenőrzéstűrési kötelezettségeid lesznek, emellett vállalásokat is kell tenned (pl. működtetni a vállalkozást, létszámot bővíteni, biztosítani az esélyegyenlőséget).

Az esetek többségében a pályázat beadásakor fillérre pontosan meg kell mondanod mire akarod költeni a pénzt, mikor akarod azt elkölteni és azzal el is kell számolnod. Csak átutalással fizethetsz, megrendeléssel, számlával, teljesítési igazolással vagy üzembe helyezési jegyzőkönyvvel, bankszámlakivonattal kell alátámasztanod az elköltött pénzt.

Mi a helyzet a KATÁ-sokkal?


KATÁ-s vállalkozóként az esetek többségében nem szerencsés pályázni, ha egyáltalán lehet, pláne ha mellékállású vagy. Ez több tényező hatása, melyek leginkább könyveléstechnikai okokból fakadnak.

 

Jöjjenek azok a kérdések, amelyekkel számtalanszor találkoztam a munkám során.

Photo by Michael Longmire on Unsplash

Photo by Michael Longmire on Unsplash

Kell-e pályázatíró?

Nem. A pályázatot bárki beadhatja, nem szükséges hozzá sem előképzettség, sem jogosultság. A véleményem szerint nincs olyan elméleti képzés, ahol igazán jól megtanítanának pályázatot írni – mondom ezt úgy, hogy pályázatírás szakirányon szereztem a közgazdász diplomámat. Négy féléven keresztül tanítottak nekem a szakmába vágó tárgyakat. Többek között az egyik legnagyobb tudással rendelkező EU-s szakembertől tanulhattam.

Megértettem az EU működését, a támogatások hátterét és átlátom a prioritásokat. Tudom, hogy melyik döntést miért hozzák meg, de amikor a GoodWillnál először tettek az orrom elé pályázati felhívást, őszintén mondom, egy kukkot sem értettem belőle. Pedig tényleg nagyon jó voltam a célfa és logikai keretmátrix készítésében is a tanulmányaim során.

Senki nem születik tehát pályázatírónak. Ezt a szakmát igazán jól csak a gyakorlatban lehet elsajátítani. Nem elég megírni a pályázatot, az még nem garantálja sem a nyertességet, sem a sikeres megvalósítást, ami sokszor még összetettebb folyamat. Laikusként nehéz átlátni a feltételrendszert, a buktatókat, a lehetőségeket vagy megtalálni a kiskapukat, betartani a határidőket.

Ebben sokat segít egy jó pályázatíró. Sok terhet levesz a pályázó válláról, bár a legnagyobb jóindulata ellenére sem tud minden feladatot átvállalni. Ha van pályázatíró, akkor sem lehet hátradőlni, mert vannak dolgok, melyeket egyszerűen képtelenség a pályázatíró felé delegálni.

A hazai pályázatoknál például rendszeres az, hogy a közreműködő szervezet személyes jelenlétet vár el, legalább szerződéskötéskor. Az EU-s forrásoknál már szinte teljes mértékben csak elektronikus a folyamat. De itt is be kell szerezni iratokat és adatokat kell szolgáltatnod a pályázatíró felé. Ha kombinált a pályázat, akkor a hitelügyintézéssel kapcsolatos tevékenységekben is szükség van a személyes közreműködésre.

Csak a csókosok nyerhetnek?

Nem. Én ebben sosem hittem. Minden a szakmaiságon, az elkészült dokumentáció minőségén, a rendelkezésre álló forrás mértékén és sokszor a gyorsaságon is múlik. Ebben szintén a jó pályázatíró tud a leghatékonyabban segíteni. Ő az érdeklődés mértékéből meg tudja jósolni, hogy mennyire kell sietni a beadással, mennyi plusz pontot kell ahhoz szerezni, hogy jó eséllyel nyerni tudjon a projekt. A legtöbb lehetőségnél ugyanis előre ki lehet számolni azt, hogy hány pontot tudsz szerezni.

 

És végezetül engedjetek meg egy záró gondolatot, melyben próbálom megfogalmazni a sikeres projekt kulcsát, ami Te magad vagy. Azt tapasztaltam, hogy azok a projektek voltak igazán jók és sikeresek, ahol a vállalkozás vagy a projekt vezetőjének a hozzáállása proaktív volt, és tenni akart a cége fejlődéséért.

Ennek érdekében tudomásul vette a feltételeket, vállalta a plusz kötelezettségeket és megfogadta a pályázatíró tanácsait. Az a cél lebegett a szeme előtt, hogy bár több papírmunka, több idő és több energia, de a támogatás segítségével további beruházásokat valósíthat meg.

Ezek a pályázati lehetőségek egyidőben erősebbé, versenyképesebbé és sikeresebbé teszik a vállalatokat. Ez hosszú távú befektetés.

Mindenkinek jó pályázást kívánok!

Böbe