Honlapokon egyre gyakrabban találkozhatunk az Adatkezelési tájékoztató, Impresszum, illetve, ahol szükséges, az ÁSZF mellett feltüntetett Jogi nyilatkozat aloldallal.

Mit takar a cím, és miért válhat hasznunkra?

Miért érdemes nagyon komolyan venni a Jogi nyilatkozatban foglaltakat?

Röviden a Jogi nyilatkozat célja, hogy általános tájékoztatást nyújtson adott honlap felhasználási feltételeiről.  Ezeket az olvasó a honlap böngészésével elfogadja – ezt nevezzük ráutaló magatartásnak – tekintettel arra, hogy a böngészéssel a felek közt létrejön egy felhasználási megállapodás.

Amit mindenkinek érdemes tudni: a honlapon lévő tartalom ex lege, azaz a törvény erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt áll. Azt a jogtulajdonos jóváhagyása, illetve, adott esetekben, a forrás feltüntetése nélkül másolni vagy változatlan formában felhasználni, jogellenes.

Mit kell és érdemes a jogi nyilatkozatban feltüntetni?

1. Mindenképpen meg kell nevezni a szerzőt vagy jogtulajdonost, illetve annak elérhetőségét, hiszen, amennyiben engedélyt szeretne a böngésző a tartalom felhasználására kérni, tudnia kell, hová forduljon.

2. Bár már számunkra világos, hogy honlapunk tartalma szerzői jogi védelem alatt áll, nem árt erről szót ejteni, megnevezve az ide vonatkozó jogszabályokat – a Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény) mellett a Szerzői jogról szóló törvényt (1999. évi LXXVI. törvény), illetve minden olyan, a vállalkozásra kifejezetten vonatkozó jogszabályt, mely konkrétan a tevékenységet, illetve a tevékenység körében létrehozott terméket, szolgáltatást védi.

3. Nagyon pontosan fel kell tüntetni a megengedett használat terjedelmét, azaz, hogy mit engedélyez a szerző a felhasználónak. Tudni kell, hogy a Szerzői jogról szóló törvény IV. fejezete rendelkezik a szerzői jog korlátairól, illetve a szabad felhasználás eseteiről. Tipikusan ilyen szabad felhasználás a magáncélú felhasználás. (Azonban, amennyiben mással készíttünk másolatot, az már kikerül a szabad felhasználási körből!)

Tudni kell azt is, hogy szabad felhaszánálás esetén is fel kell tüntetni a forrást – például, amennyiben oktatási célra használunk egy blogbejegyzést. Azt akár szó szerint idézzük, akár összefoglalva említjük, meg kell a forrást jelölni.

4. Amennyiben szerzői jogon túl egyéb védelemmel is rendelkezünk – l. védjegy, formatervezései vagy használati mintaoltalom, önkéntes műnyilvántartás stb. -, azt itt mindenképpen érdemes felsorolni. Akár akként, hogy pontosan megjelöljük az oltalom és egyéb jelzések (lajstrom)számát.

5. A jogosulatlan felhasználást – legyen az honlap tartalmának engedély nélküli átvétele, honlapon vagy webshopban megjelenő termékek másolása – a jog komoly szankciókkal sújtja, erről itt írtam. Létezik azonban még egy eszköz, melynek használata elterjedt, éspedig a kötbér kikötése jogosulatlan használat vagy másolás esetére.

A kötbér lényege:

• pénzfizetési kötelezettséget ró a szerződést megszegőre
• írásban kell kikötni
• pontosan meg kell határozni a kötbérezés indokát és a fizetendő összeget – például, hogy milyen mértékű másolástól érvényes a kötbérkikötés
• a jogosult csak a szerződésszegés tényét kell bizonyítsa, azt, hogy ebből kára keletkezett, jelen esetben nem szükséges igazolni – ugyanakkor, amennyiben a kára meghaladja a kötbér összegét, a kötbért meghaladó részben kártérítés iránti követeléssel léphet fel
• kerülni kell a túlzott mértékű kötbér kikötését, mivel azt a bíróság azt minden esetben mérsékelni fogja

Itt fontos azt is feltüntetni, hogy milyen módon fogja a jogtulajdonos a jogosultatlan felhasználást bizonyítani. A legelterjedtebb eljárás a közjegyzői ténytanúsítvány beszerzése. Az eljárás lényege, hogy közjegyzői okirat készül arról, hogy adott időpontban milyen tartalom volt a megjelölt honlapon elérhető.

A közjegyzői ténytanúsítvány egy esetleges bírósági vagy egyezségi eljárás során komoly bizonyítékként hasznosítható.

6. A jogi nyilatkozatban célszerű meghatározni a felelősségvállalás korlátait. Nem azért, mert nem vállal a szerző felelősséget munkájának minőségéért, hanem mert változhatnak olyan gyorsan és olyan módon a külső körülmények (l. közvetített szolgáltatások módosulása, jogszabályok változása stb.), hogy nem tudjuk vállalni minden esetben a honlap azonnali megfeleltetését.

Amennyiben felhasználó is tölthet fel tartalmat, vagy bejegyzést írhat az oldalra, kifejezetten fontos feltüntetni a felelősség hárítását. Hisz a bejegyzés minősége, esetleg jogsértő volta miatt az oldal tulajdonosát érheti hátrány. (A honlap tulajdonosának felelőssége a jelzettnél bonyolultabb, itt nem térek ki a részletekre, tény, hogy amennyiben engedélyezünk feltöltést az oldalunkra, teljesen nem lehet kizárni a felelősséget a tartalom tekintetében.)

7. Amennyiben van olyan jogi képviselő, aki segíségedre lehet, beleegyezésével érdemes nevét, irodájának elérhetőségét feltüntetni a jogi nyilatkozatban.

Előző írásom végén már írtam arról, hogy mit érdemes lépni tartalomlopás esetén, most röviden ismétlem az ajánlott menetet: bizonyítékgyűjtés, felszólító levél megírása és megküldése – helyzettől függően akár a jogtulajdonos által akként, hogy a levélben jelzi, hogy azt az ügyvédjének is továbbítja, akár rögtön ügyvéd által -, egyeztetés – amennyiben van rá mód -, illetve, amennyiben nem lehetett a jogsértőt jobb belátásra bírni, marad a bírósági eljárás.

Én minden esetbe javaslom továbbra is a peren kívüli megoldást, azaz a bíróság helyett a mediációs eljárást.

Kívánságom is a régi maradt, azaz ne legyen a fenti tanácsokra soha operatívan szükségetek – jogi nyilatkozatot ezért is írjatok vagy ügyvéddel írassatok honlapotokra!